Két dologra jöttem rá.
1. Nem tudok blogot írni,
2. Nem tudok pókerezni.

Szóval tanulni kell. Pókerrel kapcsolatban 100 dolcsival kezdtem, most 20 körül járok. 2 napja voltam 10 körül, de feljöttem 50-re. A tervem kb. 200 volt. Nehéz meló ez, de jó. Tehát nem is meló.

Az egyik partiban a második leosztásnál volt agy 8-as pókerem flop-ra, ami elég ugye, mert háromszorosra mentem fel. Aztán, ahogy szoktam, mint a hullámvasút. (Voltunk a vidámparkban is közben, ami egy elég biztonságos dolog szemben a pókerrel, jöhet a bungie jumping. Nem röhögni, nem magyar.) A végén megint sorral estem ki. Jobb mint a kötéről partra.

Rá kellene jönni erre a hullamzó játéknak a tajtékjára és ott is maradni. Vagy a hullámjára. Legjobb lenne kimenni a dagélyra.

Amit tanultam:
Sorok és soresélyek mindig vernek.
Néha nem.
Ha sorod van, akkor nyersz. Vagy nem.
Ha blöffölsz, valakinek lapja van.
Ha nem, akkor neked lett volna a legjobb lapod, és a blöfföd sor lett volna.
Szóval legjobb flop elött elvinni a vakokat folyamatosan. Két ásszal is.
És, ha ezt elhiszed, akkor játszunk, mert nyerni a legjobb.

Ahogy barátom mondja, nincs királyi út. Csak a Te utad van.

Szóval, az út a cél, és a célom az utam de azt már tudjátok, mert mi más. Vagy nem?