Elkártyáztam a gyenge szívem,
Suhogasd le a szoknyád hajnal,
Pálinkát lehelek rád szelíden,
S megháglak nehezen halkan.
Jöjj Oroszország vodka-virága,
Nevetés nékem a véred,
Pincefehérek a volgai fák és
Tejszínû szûz ez az élet.
Lebukik fejem és úgy zokogok,
Haloványul bennem a bánat,
Veretik körülöttem az õsi dobot,
Szaladok hajnal, teutánad.
Ez a csont-pufogás, ez a hanti zene,
Hitemet hirdeti híven,
Katatón-bálvány légy fekete, hiszen
Elkártyáztam a szívem.
Dinnyés József legjobb dala. A többit nem ismerem, ezért csak ez maradt.
Soha ne mond, hogy soha.
